Mostanában sokat hallani arról, hogy az 5G (5. generációs mobil technika) bevezetése milyen veszélyeket rejt magában. Több helyen fellépnek az emberek a bevezetése ellen, a szolgáltatók pedig azt hangsúlyozzák, hogy milyen jó lesz ez nekünk és súlyos milliókat fizetnek a sugárzási jogokért/frekvenciákért.
Mindkét oldalon elhangzanak érvek, de ezek többsége vagy nélkülöz minden tudományos alapot vagy figyelmen kívül hagy többet ezek közül. Nem lehet tisztán látni, hogy mi a helyzet. Van aki fél, van aki a technológiai fejlődést látja és persze ott van az üzleti érdek.
Úgy gondolom, hogy érdemes kicsit tudományosabban, de közérthetően megnézni, hogy tulajdonképpen mi is ez a rádiófrekvencia és tényleg lehet-e hatása ránk és mi köze van ennek az 5G-hez? Ebben a témában sokan írtak már és vizsgálatok is készültek, ezért ebben az írásban nem térek ki mindenre és nem fogok belemenni nagyon mélyen a műszaki részletekbe. A célom, hogy egyszerű megközelítéssel bővítsem ezen tudományban nem jártas emberek ismereteit és így ők megalapozottabb véleményt tudjanak alkotni félelmek helyett.
Szóval mi is az a rádiófrekvencia? Elektromágneses sugárzás. Ezzel persze mondhatjuk, hogy csak egy újabb érthetetlen magyarázatot adtam. Szóval: Olyan levegőben (persze vákuumban és az űrben is, nem kell hozzá közeg) terjedő (sugárzó) dolog, ami mágneses és elektromos jellemzőket is mutat. Ezért elektromágneses és ezért sugárzás. A rádiófrekvencia ennek a dolognak egy része. Mi az egész? Lássuk. Ez a (majdnem) teljes rádiófrekvenciás spektrum (színkép):
Az ábrából egyből kitűnik, hogy a látható fény is része annak, ahová a rádiófrekvencia tartozik. Mi?! A fény és a rádióhullám ugyanaz??? Bizony, szinte. Egy dologban különböznek, ez pedig az, hogy más a frekvenciájuk.
Mi az a frekvencia? Egyszerűen a változás gyakorisága. Ha valami egy másodperc alatt egyszer változik, akkor a frekvenciája 1 Hz (Heinrich Rudolf Hertz német fizikus neve után). Ha ezerszer, akkor 1000Hz vagy 1kHz (kilo herz), mert a kilo 1000-et jelent. Ennyi. Majd megnézzük azt is, hogy mi változik a rádiófrekvenciában.
Szóval ott tartottunk, hogy van egy rádiófrekvenciánk, aminek meghatározott frekvenciatartománya van és egylényegű olyan dolgokkal, mint a látható fény, a röntgen sugárzás és társai. Amiben ezek különböznek az a változásuk gyakorisága vagyis a frekvenciájuk. És ettől veszélyesek vagy nem a számunkra? Első körben igen, ettől. De miért is?
Előszöris más az energiájuk. Minél nagyobb a frekvencia, annál nagyobb az energia. Elérhetünk akkora frekvenciát, ahol az elektromágneses hullám olyan energiával rendelkezik, hogy szétbontja az élő sejteket. Ez félelmetes, de melyik ez az érték? Nyugi. Ez a röntgen tartományban kezdődik és a gamma felé tart. Ionizáló tartománynak is nevezik, mert képesek a kémiai kötések felhasítására és a molekulák ionizálására (az atom pozitív vagy negatív töltésű lesz). Ezért kell védelemmel ellátni azokat, akik ezzel dolgoznak pl a kórházban. Mi viszont a rádiófrekvenciás tartományt nézzük ez a veszély tehát az 5G-nél nem fog jelentkezni.
Mi van még? Ha megnézzük a fenti spektrumot, akkor megérthető, hogy az élő szervezetek mindig ki vannak téve rádiófrekvenciás sugárzásnak. Ha nem is megyünk be a kórházba röntgeneztetni, akkor is van mobiltelefonunk, a szabadban megkapjuk az UV sugárzást, amitől leéghetünk, nappal a látható fényt, a TV kapcsolgatása közben az infravörös fényt, rádióhallgatás közben pedig az alacsonyabb frekvenciájú rádióhullámokat. A fentiekkel tehát vagy nem találkozunk vagy ha igen, akkor nem veszélyesek. Miért “rezgünk” (foglalkozunk vele) akkor külön ezen az 5G-s rádiófrekvenciás tartományon?
A REZGÉS. Ez az, ami a gond. Hogy úgy rezeg. Hogy annyi a frekvenciája amennyi. Egyébként 3,6-300 GHz az elméleti tartománya. Na és akkor? Mi a hatása az élő szervezetre?
A frekvencia másik oldalról megközelítve hullámhossz. Neveztem is így fentebb a rádiófrekvenciát, hogy rádióhullám. Az 1. ábrán jelölve vannak a hullámhosszak is. Hogyan kell ezt értenünk? Képzeljünk el egy pontot, amit ceruzával a papírra rajzolunk és fel-le mozgatva a ceruzát ábrázoljuk a pont rezgését. Még mielőtt elszakítanánk a papírt a sok firkálással adjuk hozzá ehhez az időt úgy, hogy a kezünket egyenletes sebességgel jobbra mozgatjuk, miközben nem hagyjuk abba a fel-le mozgást sem és így megrajzolunk egy vagy két rezgést (egy pontból először fel, utána vissza a kiindulási ponton át ugyanannyit lefelé és végül vissza a kiinduló pontba). A 2. ábrán látható képet kapjuk.
Jééé szinusz. 😊 Igen, ennyi a titka.
Az ‘A’ az amplitúdó a rezgés nagysága. A ‘T’ pedig a periódusidő, ami alatt egy teljes rezgés végbemegy. Ebből számolható a hullám hossza. Most minden számítás feltüntetését mellőzve egy 3-300 GHz-es frekvenciájú 5G rádióhullám hullámhossza 10-0,1 centméter közé esik. Tudjuk, hogy minden hullám “berezonál”, amikor ugyanakkora térrel találkozik, mint amennyi a hullámhossza. Ez azt jelenti, hogy felerősödik a hatása. Maga az antenna is ilyen, amivel a rádióhullámot kibocsátják, illetve “fogják”. Igen, egy antenna olyan hosszú fizikailag, mint a hullám hossza. (vagy fele vagy negyede). Így az ekkora fizikai méretek lehetnek olyanok, amikre hatással van az a bizonyos frekvenciájú hullám. Pl egy emberi szemüreg rezonanciája 3,1GHz körül van. És vannak a szemüregnél kisebb méretek az emberben, melyek rezonanciára alkalmasak. Itt érkeztünk el ahhoz, hogy miért lehet ez ránk káros hatással. Ez a berezgés fizikailag pl. hőmérséklet emelkedésben jelentkezik és ez megváltoztatja a test biológiáját azon a helyen és erre a szervezet reagálni fog. Innen viszont már ezt a területet átadom az orvosoknak, hogy bizonyos hőmérséklet emelkedések a testben hogyan változtatják meg a szervezet tulajdonságait, reakcióit.
Vannak ezen kívül nem hőhatást kiváltó jelenségek:
– töltött részecskék mozgásán alapuló hatások
– anyagok nemlineáris tulajdonságán alapuló hatások…stb.
Ezen felül a hatás mértékében szerepet játszik a frekvencia mellett a sugárzás erőssége, időtartama, a modulációja (a fenti hullám módosult alakja), energiája és a besugárzás sűrűsége. Megemlíthetjük még az ember mentális és testi állapotát is, mint olyan körülményt, ami számít abban, hogy mennyire lesz rá hatással mindez.
Szóval a dolog sok tényezős. Sokáig tart bizonyítani bármilyen káros hatást és egyébként is akkor már késő.
Saját véleményem szerint azért lehet különösen káros pont ez a frekvencia, mert találkozik az emberi léptékkel. Persze a többi is lehet káros elég nagy intenzítás mellett, de az 5G által használt frekvencia kisebb intenzítás mellett is okozhat problémákat. Intenzításból pedig nem lesz hiány. Miért? Azért, mert az ezeket sugárzó antennákat pont a frekvenciatartományával összefüggő viselkedése miatt sűrűbben kell elhelyezni, mint az előző generációk antennáit. Persze erre azt mondják, hogy kicsi az antennák teljesítménye és innentől lehet ezeket az érveket felhozni pro és kontra.
A lényeg, hogy ismerje mindenki ezeket a tényeket és vonja le mindenki a saját következtetését és alakítsa ki a saját véleményét.
Remélem sikerült hozzátennem némi információt ahhoz, hogy megalapozottab véleményt alakíthassunk ki erről az aktuális kérdésről.
Berentei Norbert
villamosmérnök